Vasárnap, 17:12, a Griffendél klubhelyiség ablaka

Sajnos Madame Pomfrey továbbra sem változtatta meg az álláspontját arról, hogy Blackék hol tartózkodjanak lábadozásuk idején, így itt-ott, elszórtan beteg griffendéleseket és mardekárosokat lehet felfedezni, akik hol egy páncél mögül gurulnak elénk, hol elsodornak magukkal, nagy szédelgésük közepette.
Rinit rábíztuk ikertesójára, a hollóhátas Alice-re, én pedig Jesst és Beccát vettem kezelésbe. Miután a kora szeptemberi, meleg délutánon négy vastag takarót adtam a didergő Jessnek, és bele nyomtam egypár gyógyszirupot Becca kezébe, Verityvel elindultunk Roxmortsba, venni valamit barátnőinknek, amellyel felvidíthatnánk őket. Bár, őszintén megmondom, szerintem Becca leginkább egy vödör vízre vágyik, amibe bele dughatja a fejét, és úgy tehet, mintha tudomást sem venne a "gonosz, számító" világról. Jessnek pedig csak egy kemence hiányzik...
De azért én, szegény, optimista Lily elindultam. Már amikor megérkeztünk Roxmortsba, akkor tudtam, hogy baj lesz. Pedig miért is lenne baj az, hogy az a dilis Sirius Black egy szál atlétában, rövidgatyában, mezítláb rohangál a Roxmorts lankái között? Ugyan már... McGalagony prof. reménytelenül konzervatív. Fel sem foghatom, mi zavarta abban, hogy Black maratoni futást rendezett - egyedül.
5 percig érdeklődve szemléltem Black egyszemélyes tornaóráját, és ezekkel a szavakkal tudnám illusztrálni: dombra fel, dombra le, dombra fel, gátugrás, dombra le, dombra kúszás, aztán csúszás és csobbanás... Ekkor lépett közbe McGalagony professzor és Remus, aki nem nézett ki túl jól. Lehet, hogy megviselte az idegeit a Black-kel való állandó együttlét.
Eközben a domb tövében szép kis tömeg gyűlt össze, és álmélkodva nézték a fiút, aki - idézem - fejvesztetten rohangál. Egy kívülálló szemében Black bizonyára őrültnek tűnhetett... Szerintem csak átlagos napja volt.
Ezután a kis inicens után be akartunk térni a Szárnyas Vadkanba, de mivel nem élveztük volna Trix Black és Rod Lestrange társaaágát, kedves átkaiktól kísérve, elegánsan távoztunk az italbárból. Inkább a Mézesfalást választottuk, ahonnan mindenféle fajta, alakú és nagyságú csokit, cukrott és nyalánkságokat beszereztünk. Csak utóbb vettem észre, hogy vettünk 3 vérízű nyalókát is. Sebaj. Pottert ismerve előbb-utóbb lesz szerencsénk vámpírokhoz is.
Verityvel megnéztük a legújabb talárkollekciókat, a mostani pálcadivatot, és különleges cipő kollekciókat is. Az Óriás Hirdetőtáblán ezeket találtuk érdekenek:

1. Téma: Elveszett tárgy
Időpont: szept. 4.
"Elvesztettem jó súlyban lévő, sárga kacsámat, aki nagyon kötődött hozzám. Megköszönném, ha valaki meg tudná mondani, hol van. A neve: Kacsafi."
Jelige: Felejtő

2. Téma: Felhívás
Időpont: szept. 5.
"A Bájos Boszik tinilap felvételit hirdet! Minden 15-18 év közötti, szőke hajú, barna vagy zöld szemű boszorkányt szeretettel várunk a Bájos Boszik szerkesztőségében (hétköznaponként: 15:00-18:00; szombaton: 10:00-14:00)"
Jelige: Bájos Boszik

Az első azért kelette fel figyelmemet, mert mintha ma reggel, fogmosás közben hápogást hallottam volna... a másik meg azért, mert imádom az Ifjú Boszik és a Bájos Boszik című testvérmagazinokat! És, mert Alice pontosan megfelel a felhívás követelményeinek.
Mikor Verityvel már mindent alaposan kitárgyaltunk, már fél öt volt, és ideje volt elbúcsúzni. Mikor már felfelé bandukoltam a hálótermünkhöz vezető lépcsőn, sikítást. aztán csörömpölést hallottam. Becca véletlenül eltört egy gyógyszirupos üveget, amitől Jess ijedten elveszítette egyensúlyát, és hátravágódott, magával húzva Beccát. Már lekísértem őket a gyengélkedőbe.
Útközben kivel futottam össze??? Na, kivel? Potterrel.
- Hová, hová, Evans? - villantotta rám azt a dühítő mosolyát. Nem, nem kevertem le neki egyet. Sok dolgom volt, Jessék miatt, így nem volt kedven rápazarolni a drága időmet, melyette elővettem a pálcámat:
- Silentium!
Garantálom, hogy Potter másnap reggelig nem fog senkit sem zaklatni az idegesítő, gúnyos hangjával! De, persze, nála sosem lehet tudni...

21:02, a klubhelyiség

Már majdnem egyedül vagyok, csak egy-két kósza griffendéles illetve szellem lép, azaz lebeg át az ajtókon. De, ma este kidolgoztam egy szuper fegyvert a félelem ellen! Ez biztos, hogy be fog jönni! Addig dolgozok, amíg már alig bírok felmenni a hálóterembe!
Kikészítettem az asztalra, magam köré a mai estéhez szükséges dolgokat: egy csomó házit, amit be kell pótolnom, és a prefektusi teendőimet is, ami jórészt papírmunkából áll. Kértem még a konyhából egy tál szőlőt, és egy kancsó limonádét. És, készítettem egy frappáns kis táblázatot is:
21:20-22:45 Tanulás (átváltoztatástan, mágiatöri, bűbájtan)
22:45-23:30 Griffendéles adatok kitöltése
23:30-01:30 Tanulás (Legendás lények ismrerete, bájitaltan, asztronómia, rúnaismeret)
01:30-02:00 Húsz cm-es tájékoztató írása McGalagony prof.-nak, a tűzijátékok veszélyeiről
02:00-03:15 A gondnok listájának átnézése, és a házirend beható áttanulmányozása
03:15-04:00 Remélhetőleg alvás

22:58, még mindig ott

Hát, azt hiszem, én itt valamit nagyon elcsesztem! Hogy a francba írjam meg ezt az átkozott listát, ha a tesztalanyok már mind mélyen alszanak?! Hát, erre nem is gondoltam. Azt hiszem, megyek tovább, és megírom McGalagonynak a tájékoztatót. Mindenképpen ki a karok arra térni, hogy EGYESEK fittyet hányva a veszélyre, minden szabályt áthágnak, és minden pontot megszegnek. És, ez még csak a 7. nap! Hogy akarom kibírni az egész tanévet? Nincs más hátra... imádkoznom kell.